Több mint egy év után álljon itt a divany.hu-n megjelent cikkem, bár sosem voltam "táborozási szakértő". :)  http://divany.hu/csalad/de-mi-is-legyen-a-gyerekkel-nyaron

Minden embernek megvan a másik fele, duál-párja, ikerlelke, lélektársa. A fogalmakat sokféleképpen magyarázzák, ám kár bonyolítani. Egy személyre gondoljunk: egy fél almához is csak a róla levágott fele illeszkedhet.

A család intézménye adott, tőlünk független, nem választható, változtatható közeg. Barátságaink viszont személyes döntéseink eredményeképpen születnek.

A rutinos, megkeményedett jégszíveket értelemszerűen hosszabb idő alatt tudjuk felolvasztani, felmelegíteni. Amennyire nemes, annyira kellemetlen feladat is lehet szeretetünkről biztosítani valakit, aki azon munkálkodik, hogy minél többet elrejtsen saját érzelmeiből... 

Amikor rátalálunk a szerelemre, álomországba érkezünk. Egy szempillantás alatt minden a helyére kerül. Telve életerővel megszépülünk. Humorosak, vidámak, felszabadultak leszünk: úgy érezzük, bármire képesek vagyunk, és semmi nem állhat az utunkba.

Akarunk, vágyunk, álmodunk. Sokszor nagyokat. Kívánalmunk irányulhat gazdagságra, szerelemre, hírnévre, vágyhatunk elismerésre, akarhatjuk, hogy élsportolók, színészek, olajmágnások, topmodellek lehessünk...

Az emberi természet játékosságot igényel, és játékosságra int. Egy rend, akkor van rendben, ha barátságos, mosolyra derítő, egyensúlyt, harmóniát, és játékosságot árasztó. Olyan jóleső egységet alkot.