Szégyenlős szeretet - Way Magazin Hírlevél 2009. 06. 12.
SZÉGYENLŐS SZERETET
"Mindannyian ismerünk olyanokat, akik iróniával és közömbösséggel igyekeznek leplezni kedves gesztusaikat, mintha a szeretet egyenlő volna a gyengeséggel." /Paulo Coelho/
Negatív pólusok - de kik is ők valójában?
E heti témánk a negatív erők térhódításához kapcsolódik, gyengítendő a pozitív energiák által létrejött hatalmat. Bontsuk ezt a tömeget egyénekre!
Azok az emberek, akik alakoskodnak, cinikusan, bántóan viselkednek, megmérgezik saját és mások lelkét is. Báránybőrbe bújt farkasok. Hívhatjuk őket energiavámpíroknak is. A "rendes" emberek legfőbb ellenségei lehetnek ők. Amennyiben fontos szereplői életünknek - családtagjaink, szerelmünk, kollégánk, főnökünk -, hihetetlenül romboló hatással lehetnek életünkre. Nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha nem ismerjük fel időben álságos, sérült lényüket, és részt veszünk hatalmi játszmáikban. Meggyengítenek, kiszolgáltatottá teszik lelkünket, blokkolják teljesítőképességünket, hiszen folytonos védekezésre kényszerítenek minket.
Hogy velejükig romlott emberekről lenne szó? Nem, azt gondolom, pontosan ők szorulnának támogatásra, szerető megértésre. Ám ez amennyire nemes, annyira kellemetlen feladat is lehet. A rutinos, megkeményedett jégszíveket értelemszerűen hosszabb idő alatt tudjuk felolvasztani, felmelegíteni. Szeretetünkről biztosítani valakit, aki azon munkálkodik, hogy minél többet elrejtsen saját érzelmeiből, önmagából, miközben - ezt leplezendő - irányító szerepet ölt, és belőlünk táplálkozik.
Irónia és közömbösség
Szeretetlenség. Az irónia lehet bájos is, amennyiben valódi kedvességből, ön- és emberismeretből fakad. Finom, szellemes köntösbe bújtatott utalást is rejthet, amely akár előnyünkre is válhat. A közömbösség viszont valami teljesen más. Érdektelenségről árulkodik, de fásultság is állhat a háttérben. Egy biztos; csak egy kiegyensúlyozatlan, boldogtalan ember képes ilyen torz álruhába öltöztetni lényegét. Elégedetlen önmagával, ezt vetíti ki - rombolja önmagát és a környezetét is. A hangsúlyt a sérelmek feldolgozására kell fektetni, rábírni a delikvenst, hogy szembenézzen problémáival, majd gyógyulásra ösztönözni.
A mi szerepünk ebben a folyamatban az ösztökélésen túl az, hogy igaz szeretettel - de saját lelkünk védelme érdekében kissé óvatosan, távolságot tartva - forduljunk hasonló mentalitású embertársaink felé. Megértően viseltessünk irántuk. Mérgező nyilaikat elkerülni nem fogjuk tudni, de kellő empátiával, bölcsességgel felvértezve lepattannak rólunk. Semmiképpen sem az a megoldás, ha mi is hasonlóképpen reagálunk, felidegesítjük magunkat, visszavágunk vagy megsértődünk. Energiát veszítünk, és ezzel máris elérte ellenfelünk azt, amit szeretett volna. Immáron mi is rosszul érezzük magunkat. Okos enged. - régi bölcselet.
Kiegyenlítődés
Ezek az emberek általában számukra hatalmas veszteséget szenvedtek el, nagy csalódásokon mentek keresztül - s nem sikerült feldolgozniuk. A látszat ellenére jóval gyengébbek, mint a sérelmeiken felülemelkedő emberek, mégis - vagy éppen ezért - gyengítenek, gyengíteni szeretnének, ha nem is tudatosan. Ebből a nézőpontból szemlélve meglehetősen egyszerű és egyértelmű a képlet. Ám eszünkbe idézni ezt a tudást támadások kereszttüzében megterhelő mutatvány, főleg egy kezdő áldozatnak. Gyakorlással, meditációval, önbecsülésünk megerősítésével könnyedén legyőzhetjük az akadályokat, és még ellenfelünk terhén is enyhíthetünk ezáltal. Hiszen idővel megrepeszthetjük a páncélját, a felszakadó érzelemáradat előtörésével pedig nem csak megkönnyebbül az elkövető, de még az is megeshet, hogy életre szóló, igaz barátra lelünk egymás személyében. Akaratunkon, kitartásunkon, türelmünkön múlik. A szeretet tanulható, tanítható. Ahhoz azonban, hogy taníth assuk, először saját magunknak kell megtanulnunk szeretni. Az örök igazság: elsőként önmagunkat, majd az egész világot!
Cinizmus és önvédelem /Ifj. Szűcs Róbert kiegészítése/
A szarkasztikus karaktert nem feltétlenül vezérlik romboló szándékok. Lehet, hogy kissé túlérzékeny, ezért valamiképpen kompenzálnia kell. Vágyik az ölelésre, a szeretetre, de nem bízik magában. Attól fél, hogy amennyiben érzelemigényét kinyilvánítja, sérülékenysége miatt kemény támadásoknak lesz kitéve. Gúnyos megjegyzések mögé bújik: amennyiben jó stratéga, természetesen magát sem kíméli. Mert hiszen az öniróniánál nincs biztosabb védelem! Ha magunkat gúnyoljuk, mások számára már nincs rajtunk támadási felület. Ráadásul gyengéink felvállalása miatt a többiek azt fogják hinni, hogy mi nagyon is bátrak vagyunk. Mert ugyebár annyian próbálkoznak hibáik palástolásával. Persze még az önmagukból gúnyt űzőkkel is vigyázni kell: némelyikük kisebb hibáiról azért beszél nyíltan, hogy nagyobb fogyatékosságairól a figyelmet elterelhesse. Mivel az élet sok fájdalommal jár, az egészséges, nem támadó cinizmus módfelett hatékony mentális fájda lomcsillapító. Bár manapság rengeteget papolnak a pozitív gondolkodás fontosságától, az emberi sors abszurditását is fel kell tudni dolgozni. Csak az érzékeny ember engedheti meg magának a szarkasztikus viselkedést: bár kritizál és légvárakat rombol, mindig számíthatunk a támogatására. Mélyen érző típus: a lélek felszabadulásának egyetlen lehetőségét a humorban látja. Túlságosan okos ahhoz, hogy a világmindenség mögött bölcs és igazságos rendet feltételezzen. Tisztánlátását a többség nehezen viseli.